Tan és szövetségek 51–57

Ha 1831-ben lettél volna egyháztag, akkor felkérhettek volna, hogy élj a felajánlás törvénye szerint, azaz írasd át minden tulajdonodat az egyházra a püspök révén. Ezután ő az esetek többségében visszaadta volna, amit felajánlottál, olykor még többet is. Innentől azonban ez már nem csupán a tulajdonod lett volna, hanem a sáfárságod is (vagyis felelősséggel tartoztál volna érte).

Bár napjainkban a folyamatok mások, a tantételek még mindig elengedhetetlenek az Úr munkájához. Az 51. szakasz olvasása közben gondolj arra, mit bízott rád Isten. Mit sugallnak neked a „sáfár” (19. vers), illetve a „felajánlott” (5. vers) kifejezések Isten veled szemben támasztott elvárásaival kapcsolatosan?

Spencer W. Kimball elnök így magyarázta: „Az egyházban a sáfárság egy szent lelki és fizikai bizalom, amely felelősségre vonhatósággal jár. Mivel minden dolog az Úré, mi sáfárai vagyunk a testünknek, az elménknek, a családunknak és a tulajdonunknak. [Lásd Tan és szövetségek 104:11–15.] A hűséges sáfár igazlelkű uralmat gyakorol, törődik az övéivel, és odafigyel a szegényekre és a szűkölködőkre” (“Welfare Services: The Gospel in Action,” Ensign, Nov. 1977, 78).

Lásd még The Law of Consecration [A felajánlás törvénye] (videófilm), Evangéliumi könyvtár.

5:1

Amikor az Úr Missouri államba küldött több egyházi vezetőt, azt mondta nekik, hogy hasznosítsák az utazással töltött időt, és „prédikáljanak útközben” (25–27. versek). Hogyan oszthatod meg az evangéliumot „útközben”, vagy az életed megszokott eseményei során?

Mivel sokan állították, hogy valamiféle lelki megnyilvánulásban volt részük, a korai szentek aggódtak a megtévesztés miatt. Mire figyelmeztette őket az Úr a Tan és szövetségek 52:14-ben? Mi volt a megoldása? (Lásd 14–19. vers.)

A minta olyan valami, ami rendszeres, előre látható módon ismétlődik. Ilyen lehet például egy páros számokból álló számsor vagy az, hogy a nap minden egyes nap felkel és lenyugszik. Milyen más példák jutnak még eszedbe? A Tan és szövetségek 52:14–19 tanulmányozása során keresd meg az Úr mintáját a megtévesztés elkerülésére. Segíthet, ha megfigyeled, hogy a töredelmes az alázat és a bűnbánat érzésére utal; a szelíd gyengédséget és önuralmat sugall; az épít kifejezés pedig azt jelenti, hogy oktatni vagy fejleszteni. Érzéseid szerint az Úr mintája miért tartalmazza ezeket a tulajdonságokat, valamint az engedelmességet? Miként alkalmazhatnád ezt a mintát a megtévesztés elkerülésére?

Milyen példákat tudsz említeni a megtévesztő dolgokra napjainkban? Honnan tudhatjuk, amikor éppen megtévesztenek bennünket?

Például gondold át a filmekkel, zenével és a közösségi médiával kapcsolatos döntéseidet A fiatalság erősségéért: Útmutató a döntések meghozatalához, 16–21. oldalán lévő, Járj Isten világosságában részben található mércék alapján.

Lásd még Gary E. Stevenson: Ne tévessz meg engem! Liahóna, 2019. nov. 93–96; Vezess Hozzád, Himnuszok, 53. sz.; Témák és kérdések: Az igazság keresése és a megtévesztés elkerülése, Evangéliumi könyvtár.

Előfordult már veled, hogy csalódtál, amikor valaki, akire számítottál, nem tartotta be a kötelezettségvállalásait? Ez történt a New York állambeli Colesville-ben élő szentekkel is, akik arra számítottak, hogy Leman Copley földjén fognak letelepedni Ohióban. Ebből az esetből való tanuláshoz áttekintheted az 54. szakasz fejlécét. Ha lenne egy barátod a colesville-i szentek között, milyen tanácsot találhatnál az 54. szakaszban, melyet megoszthatnál vele?

E versekben az Úr a gazdagokhoz és a szegényekhez is szólt; érdekesnek találhatod e két csoportnak adott tanácsa összevetését. Mi az, amit ezekben a versekben személy szerint fontosnak érzel?

• Hogy segíts a gyermekeknek megtanulni, mit jelent becsületesnek lenni, közösen elolvashatjátok a Tan és szövetségek 51:9-et, és megoszthattok történeteket olyan gyermekekről, akik becsületbeli döntés előtt állnak. Használhatsz képeket, zoknibábokat vagy papírból kivágott szerplőket, hogy színesítsd a történeteket. Hogyan áld meg minket az Úr, amikor igyekszünk becsületesnek vagy tisztességesnek lenni?

• Játszhatsz valamit együtt a gyermekekkel. Utána beszéljétek meg, miben lett volna más a játék, ha valaki csalt volna. Miért fontos, hogy „tisztességesen” bánjunk egymással?

• A Tan és szövetségek 51–57 többször is említést tesz a Szentlélek kézrátétel általi elnyeréséről. Ez jó alkalom lehet arra, hogy a gyermekeket erről a szertartásról tanítsd. Például megnézhetnek egy képet egy gyermekről, akit konfirmálnak, és elmondhatják, mi történik a képen. Kérd meg őket, hogy tapsoljanak egyet, amikor a „kézrátétel” szót hallják, miközben felolvasod a következő verseket: Tan és szövetségek 52:10; 53:3; 55:1.

• Énekeljétek el A Szentlélek című dalt (Gyermekek énekeskönyve, 56.), vagy egy ahhoz hasonló éneket. Segíts a gyermekeknek olyan szavakat és kifejezéseket találni az énekben, amelyek a Szentlélek ajándékáról tanítanak.

  

• Ha az Úrnak a megtévesztés elkerülésére szolgáló mintájáról szeretnél tanítani, kezdheted azzal, hogy segítesz a gyermekeknek példákat találni a mintákra, például a természetben, színes takarókon vagy ruhákon, vagy az élet más területein. Segíts nekik megtalálni azt a mintát, amelyet az Úr a Tan és szövetségek 52:14–15-ben adott. Győződj meg róla, hogy értik az e versekben található ismeretlen szavakat. Hogyan használhatjuk ezt a mintát az igazság felismerésére?

• Saját szavaiddal mondd el a gyermekeknek, mi történt azokkal a szentekkel, akik azért jöttek, hogy Leman Copley földjén éljenek (lásd az 54. szakasz fejlécét). A gyermekek eljátszhatják, hogy ők az egyház tagjai, akik Ohióba érkeztek. Mit éreztek volna, miután Leman megszegte a szövetségét? Mit tanít nekünk ez a történet a szövetségeink vagy ígéreteink megtartásáról? Olvassátok el együtt a Tan és szövetségek 54:6-ot, hogy felfedezzétek benne, milyen áldásokat kapnak azok, akik megtartják a szövetségeiket.

• Az 55. szakasz bevezetéséhez elmondhatod, hogy William W. Phelps újságkiadó volt, aki hallott az evangéliumról, és csatlakozott az egyházhoz. Olvasd el a gyermekekkel a Tan és szövetségek 55:1–4-et, és segíts nekik felfedezni, mit szeretett volna Isten, mit tegyen William. Hogyan tervezte használni William tehetségeit? Ez elindíthat egy beszélgetést arról, hogy mi módon kérheti tőlünk Isten, hogy a tehetségeinkkel megáldjuk az Ő gyermekeit.