Nyomtatásban nem jelenik meg
„Kiválóbb reménység” keresése és elnyerése
A remény segít nekünk felülkerekedni a próbatételeken, mindvégig kitartani, és örök életet nyerni.
Az Úr Jézus Krisztus megjövendölte, hogy az utolsó napokban „az emberek szíve cserben hagyja őket” (Tan és szövetségek 45:26). Ennek a részbeni beteljesülését látjuk a világunkat sújtó csüggedésben és kétségbeesésben, amely széles körben elterjedő reménytelenséghez vezet.
Mindazonáltal Szabadítónk nem hagyott minket segítség nélkül, hogy szembe tudjunk nézni a kétségbeesés e csapásával. A Mormon könyvében prófétái által kinyilatkoztatja, hogyan nyerhetünk „kiválóbb reménységet” (lásd Ether 12:32), amely a csüggedés és a reménytelenség hullámai közepette a lelkünk horgonya (lásd Ether 12:4) lehet.
Mit jelent a remény?
A köznyelvben a reményt gyakran használják a kívánságok kifejezésére. Például így: „Remélem, ma nem fog esni.” Az evangéliumi nyelvezetben azonban a remény nem tűnékeny vagy bizonytalan. Inkább „biztos, rendíthetetlen és cselekvő”. A remény „az igazlelkűségért ígért áldások magabiztos elvárása, illetve az azok iránti vágyakozás”. Moróni próféta például azt tanította, hogy „biztosan remélhet[ünk] egy jobb világot, igen, méghozzá helyet Isten jobb keze felől” (Ether 12:4).
Miben reménykedjünk?
A szentírások gyakran beszélnek arról, hogy Isten minden megígért áldása közül a legnagyobb dologban reménykedjünk: az örök életben Isten celesztiális királyságában (lásd Tan és szövetségek 14:7). Mormon próféta erre világított rá, amikor ezt tanította: „És mi az, amiben reménykedjetek? Íme, azt mondom nektek, hogy Krisztus engesztelése és feltámadásának hatalma által reméljétek azt, hogy majd örök életre támadtok fel, és ez a belé vetett hitetek miatt van, az ígéret szerint” (Moróni 7:41).
Hogyan nyerjünk reményt és fejlesszük azt?
Egyszerűen fogalmazva: „reménység a hitből származik” (Ether 12:4). A Jézus Krisztusba vetett hit részben azt jelenti, hogy bízunk a nekünk tett ígéreteiben. Mivel a hit és a remény összefonódik, amint növekszik az Úrba vetett hitünk, úgy nő a mi reménységünk is abban, hogy elnyerjük az Ő megígért áldásait. Ennek az eredményeként az, ami növeli a hitünket, a reményünket is növeli.
Amikor például őszinte ima, egyházi gyűlések látogatása, úrvacsoravétel, templomi hódolat, szentírások tanulmányozása, az élő próféták szavainak a megszívlelése, Isten parancsolatainak a betartása, valamint bűneink megbánása által hitet gyakorlunk, akkor meghívjuk a Szent Lelket, hogy erősítse meg ezen dolgok igazságát. Ez növeli a reménységünket, mert a Lélek biztosít minket arról, hogy Jézus Krisztus evangéliuma igaz, és hogy az Ő evangéliumához hűen élünk. Más szavakkal: megtartjuk az evangéliumi szövetségeinket, és ezért biztosak lehetünk, hogy elnyerjük az Ő megígért áldásait.
Hogyan segít nekünk a remény?
Amikor hithűen megtartjuk az Úrral kötött szövetségeinket, a Szentlélek által lelki bizonyosságot kaphatunk arról, hogy Mennyei Atyánk elfogadta az erőfeszítéseinket, és hogy a nekünk tett ígéretei végül mind be fognak teljesedni. Ez a „tökéletesen ragyogó reménység”, miszerint örök életet fogunk nyerni, segít nekünk „mindvégig kitart[ani]” a próbatételeken és kihívásokon át, amikor „Krisztusba vetett állhatatossággal… törek[szünk] előre” (2 Nefi 31:20). Az örök élet e tökéletes reménysége horgony azok lelkének, akik befogadják azt, „mely biztossá és állhatatossá teszi őket, mindig bővelkedvén jó cselekedetekben” (Ether 12:4).
Ez a remény mindannyiunké lehet. Ha hűek vagyunk a keresztelési és templomi szövetségeinkhez, akkor tökéletes bizonyossággal rendelkezhetünk arról, hogy bármi történjék is az életben, bármilyen kihívásokkal vagy akadályokkal szembesüljünk is, az Úr teljesíteni fogja a nekünk tett ígéreteit, beleértve az Ővele töltött örök életet is. Biztos reményünk van Krisztusban, hogy „az Úr módján és idejében egyetlen áldás sem lesz visszatartva az Ő hithű szentjeitől”.