Húsvéti színdarab. Jóbarát, 2026. márc. 16–23.
Húsvéti színdarab
A családoddal és a barátaiddal közösen előadhatjátok ezt a darabot, hogy elmeséljétek a húsvéti történetet. Fel is öltözhettek úgy, ahogyan a Szabadító életében öltözködtek az emberek Jeruzsálemben.
Miközben előadjátok a darabot, képzeljétek el, milyen lenne, ha ott lennétek Jézussal. Hogyan éreznétek magatokat? Az előadás után beszéljétek meg, mit tanultatok és mit éreztetek.
1. jelenet
Virágvasárnap
A tanítványok felsorakoznak, hogy utat alakítsanak ki a képet tartó szereplőnek, és lengetik a pálmaágakat.
Mesélő: Egy héttel a halála előtti vasárnapon Jézus Krisztus szamárháton bevonult Jeruzsálembe. „Mikor pedig immár közelgete…, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fenszóval mindazokért a csodákért, a melyeket láttak”.
A képet tartó szereplő az 1. képet tartva átmegy a sorfal között (Jézus Krisztus szamárháton). A tanítványok néhányszor hozsánnát kiáltanak, miközben lengetik a pálmaágakat.
1. tanítvány: „Áldott a Király, ki jő az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a Magasságban!”
Mesélő: „És a mikor bemegy vala Jeruzsálembe, fel[bolydult] az egész város, mondván: Kicsoda ez?”
2. tanítvány: „Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.”
Együtt eléneklik az Ó, Szabadítóm! című ének harmadik versszakát (Himnuszok, 59. sz.).
2. jelenet
Az utolsó vacsora
Mesélő: Csütörtökön Jézus Krisztus egybegyűlt a tanítványaival, és adta nekik az úrvacsorát.
A képet tartó szereplő a 2. képet tartja (Jézus az utolsó vacsorán). A tanítványok egy körben ülnek és Jézus képére néznek.
Mesélő: „És mikor ők evének, vévén Jézus a kenyeret, és hálákat adván, megtöré és adá nékik, mondván: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.”
Az egyik tanítvány áhítatosan a magasba tartja a kenyeret.
Mesélő: „És vévén a poharat, és hálákat adván, adá nékik; és ivának abból mindnyájan; És monda nékik: Ez az én vérem, az új szövetség vére, a mely sokakért kiontatik.”
Az egyik tanítvány áhítatosan a magasba tartja a poharat.
Mesélő: Jézus valami fontosat is tanított nekik. Így szólt: „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket… Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.”
Együtt eléneklik a Mindenkit szeress! című éneket (Gyermekek énekeskönyve, 74.).
3. jelenet
A Gecsemáné kertje
Mesélő: „Akkor elméne Jézus velök egy helyre, a melyet Gecsemánénak hívtak, és monda a tanítványoknak: Üljetek le itt, míg elmegyek és amott imádkozom.”
A tanítványok együtt leülnek a színpad egyik oldalán. A képet tartó szereplő a színpad másik oldalán áll, feltartva a 3. képet (Jézus a kertben imádkozik).
Mesélő: „És [Jézus] egy kissé előre menve, arczra borúla, könyörögvén és mondván: Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem a mint te.”
A tanítványoka földre fekszenek, és úgy tesznek, mintha aludnának.
Mesélő: Miközben a Szabadító imádkozott, a tanítványai elaludtak. Jézus egyedül szenvedett a kertben. Átérezte minden fájdalmunkat és szomorúságunkat, hogy megérthessen minket és segíthessen nekünk. Szenvedett, hogy megfizesse bűneink árát.
Együtt eléneklik a Gecsemáné című dalt (Liahóna, 2018. márc. 74.).
4. jelenet
A kereszt
Mesélő: Miután Jézus befejezte az imát, a katonák elvitték és megkötözték. Bár semmi rosszat nem tett, a vezetők úgy döntöttek, hogy megölik Őt.
A képet tartó szereplő feltartja a 4. képet (A Szabadító a kereszten). A tanítványok letérdelnek, és feltekintenek a képre.
Mesélő: Amikor a kereszten függött, Jézus így szólt: „Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek.” Még nagy fájdalmai közepette is tökéletes példája volt a szeretetnek és a megbocsátásnak.
Együtt eléneklik a Kívül a város nagy falán című himnuszt. (Himnuszok, 116. sz.).
5. jelenet
A sírbolt
Mesélő: Miután Jézus Krisztus meghalt, a teste három napig feküdt egy sírboltban. A harmadik napon Mária Magdaléna és még néhány nő elment a sírbolthoz. „És a követ… elhengerítve találák. És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét…”
Mária és a nők szomorúan felmennek a színpadra, majd összezavarodva néznek körül.
Mesélő: Két angyal jelent meg, és szólt hozzájuk.
Az 1. angyal és a 2. angyal fellép a színpadra Mária mellé.
1. angyal: „[N]e féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek.”
2. angyal: „Nincsen itt, mert feltámadott”.
Mesélő: „És gyorsan eltávozván… félelemmel és nagy örömmel, futnak vala, hogy megmondják az ő tanítványainak.”
Mária és a nők örvendezve futnak le a színpadról, hogy mindenkivel megosszák a jó hírt.
Mária: Feltámadott! Jézus Krisztus él!
A képet tartó szereplő feltartja az 5. képet (A feltámadt Krisztus). Mindenki visszatér a színpadra.
Mesélő: Szabadítónk feltámadt húsvét reggelén. Neki köszönhetően minden megváltozott. Reményre, békességre és boldogságra lelhetünk. Mivel Ő él, ma és mindörökké velünk van.
Együtt eléneklik a Jézus feltámadt című éneket (Jóbarát, 2025. ápr. 18–19. vagy Gyermekek énekeskönyve, 44.).
Illusztrálta: Róisín Hahessy. Festmények: Dan Burr. Másolat kizárólag egyházi használatra készíthető.