Hozzáférni Isten hatalmához

Kedves nővérek! Világszerte gyülekezeti házakban gyűltünk össze, hogy a Segítőegyletet ünnepeljük. Áldottak vagyunk, hogy hallhattuk a Segítőegylet csodálatos Általános Elnökségét. Mindig ihletet kapok általuk. Krisztusi hatást gyakorolnak rám, amely arra ösztönöz, hogy jobban cselekedjek és jobbá váljak. Az Illinois állambeli Nauvooból, a Segítőegylet megszervezésének a helyszínéről, a vöröstéglás üzletből szóltak hozzánk. Tanúságom illesztem az övékhez, nővérek. Isten szeret benneteket. Isten ismer titeket. Becsesek vagytok Őneki.

A Segítőegylet története felemelő. Ahogy azt Emma Smith, a Segítőegylet első általános elnöke mondta: „Valami rendkívülit fogunk tenni.” Johnson elnök, Dennis nővér és Yee nővér az imént azt tanították nekünk, hogy ezt a szervezetet nem csupán egy közösségi klubnak vagy jótékonysági csoportnak szánták. Isteni célja volt, és ez ma is így van. Ez pedig az, hogy segítsen Isten gyermekeinek visszatérni az Ő színe elé.

Szavaimat követően megoszthatjátok egymással a bizonyságotokat azokról az áldásokról, amelyek Jézus Krisztustól, az Ő egyházától és eme isteni női szervezettől származnak. Tudom, hogy Jézus Krisztus ismeri a körülményeiteket és arra vágyik, hogy megáldjon benneteket. Továbbá szüksége van a ti befolyásotokra az Ő egyházában. Isten gyermekeinek a Segítőegyleten keresztül történő szolgálatára tett erőfeszítéseitek létfontosságúak.

Joseph Smith tanítása szerint a szabadítás és felmagasztosítás utolsó napi munkája olyan ügy, amelynek „az a célja, hogy létrehozza a sötétség erőinek pusztulását, …és az emberi család szabadulását”. A Segítőegylet és ti elengedhetetlenek vagytok ehhez a munkához. Russell M. Nelson elnök ezt tanította: „Isten királysága nem teljes és nem is lehet teljes olyan nők nélkül, akik szent szövetségeket kötnek és megtartják azokat, olyan nők nélkül, akik Isten hatalmával és felhatalmazásával szólnak!”

A szövetségeiket megtartó nők nemcsak felismerik, hogy szükségük van Isten hatalmára az életükben, hanem az általuk kötött szövetségek révén különleges hozzáféréssel rendelkeznek ehhez a hatalomhoz. Milyen rendkívüi áldás, hogy „hozzáférhe[t]ünk az isteni hatalomhoz – elegendő hatalomhoz ahhoz, hogy megbirkózzunk napjaink terheivel, akadályaival és kísértéseivel”. Természetesen a keresztelési és templomi szövetségek önmagukban nem a hatalom forrásai. Az Úr Jézus Krisztus és Mennyei Atyánk a forrásai minden szövetséges hatalomnak.

De tévedés ne essék. Isten hatalma nem egy Őtőle független, alaktalan kozmikus erő. Az általa kínált hatalom nem egy csodalámpa, amely kívánságokat teljesít, vagy egy szent ereklye, amely állítólagos forrása a hatalomnak. Még a szent papság alsóruhája sem bír hatalommal önmagában. Nem, Isten hatalma szükségszerűen kapcsolódik Őhozzá és az Ő céljaihoz.

Mint mindig, Jézus Krisztus a legfőbb példánk. Isten azért adott Jézus Krisztusnak minden hatalmat a mennyben is és a földön is, mert Jézus Krisztus megengedte, hogy az Ő akaratát „felemés[sze] az Atya akarata”. A halandóság előtti létben a Szabadító azt mondta: „Atyám, a te akaratod legyen meg”. Ezt megismételte a Gecsemánéban és a kereszten. Feltámadása után újra elismételte ezt a Mormon könyve népének, majd még egyszer ezen adományozási korszak kezdetén. Hatalmat kapott Istentől, mert előre elrendelték annak elnyerésére, és bízni lehetett Őbenne, hogy úgy fogja használni azt, ahogy maga Mennyei Atya tenné.

Gondoljatok a Mormon könyve-beli Nefi prófétára is, Hélamán fiára. Amikor a pecsételő hatalom Nefire ruháztatott, Jézus Krisztus ezt mondta neki: „…örökre megáldalak téged; …minden dolog szavad szerint lesz”. Krisztus azért bízta rá Nefire ezt a mindent felölelő hatalmat, mert Nefit prófétának hívták el, és mert fáradhatatlanul és félelem nélkül tette Isten akaratát. Isten programját követte, nem a sajátját. Nem kért és nem is akart „olyat kérni, ami ellentétben van [Isten] akarat[ával]”. Hozzáférést kapott a Szabadító hatalmához, mert Ő megbízhatott benne, hogy úgy fogja használni azt, ahogy maga Jézus Krisztus tenné.

Még ha igyekszünk is növelni Isten hatalmát az életünkben, az az Ő hatalma marad. A szövetséges hatalom, amelyhez hozzáférhetünk, nem bennünk lakozik. Ugyanígy „amikor bármilyen áldásban részesülünk Istentől, az ama törvény iránti engedelmesség által történik, amelyen az áldás alapszik”, hasonló módon az Isten hatalmához való hozzáférés is „az igazlelkűség tantételei alapján” történik. Isten hatalmát nem lehet önző célokra használni, vagy arra, hogy mások felett uralkodjunk. Ha megpróbáljuk „a hamislelkűség bármilyen mértékében” gyakorolni, hatalma „visszahúzód[i]k”, és figyelmeztetnek minket, hogy „akkor az a kárhoztatás[un]kra fordul”. Azok, akik nem Istenbe helyezik bizalmukat, akik nem állhatatosak a tanítványságukban, vagy akik megkeményítik a szívüket, vagy lábuk alá tapossák Izráel Szentjét, nem férhetnek hozzá az Ő hatalmához. Isten hatalmának a gyakorlásához tehát kötelességünk igyekezni igazlelkűnek lenni, a helyeset tenni és az Ő akarata szerint cselekedni.

Ha több szövetséget köttök Istennel és megtartjátok azokat, az közelebb visz titeket Őhozzá, átformál benneteket, és nagyobb hozzáférést biztosít nektek az Ő hatalmához. A szövetségeiket megtartó nők „az egész föld színén szét [vannak] szóródva; és igazlelkűséggel és Isten hatalmával [vannak] felfegyverezve, nagy dicsőségben”. Bárhol legyetek is, ez a hatalom értetek van. Segít nagyobb boldogságot, békességet és nyugalmat nyerni. Segít nagyobb tudással rendelkezni, az igazlelkűség erősebb követőjévé, valamint Isten királyságának a jogos örökösévé válni. Hatalmat kaptok arra, hogy ellenálljatok a kísértésnek, és bűnbánatot tartsatok, amikor megbotlotok. Továbbá olyan hatalmat kaptok, amely megerősít, hogy jobban ellenálljatok a megpróbáltatásoknak és a szívfájdalmaknak.

Szeretnék megosztani egy személyes példát arról, hogy a templomi szövetségek miként vezettek fokozott békességhez és bizonyossághoz számunkra a feleségemmel. Néhány évvel azután, hogy összeházasodtunk, Ruth súlyos beteg lett petefészekrákkal. Két műtétre és kemoterápiára volt szüksége. Az egyetlen gyermekünk, a 16 hónapos Ashley soha azelőtt nem volt igazán távol az édesanyjától, és rá nem jellemző módon ingerlékeny és morcos lett. Nem volt hajlandó megenni az ételt, amit készítettem, ezért alkudoztunk, így végül fagyival és üdítővel etettem.

Csak 28 éves voltam, és fogalmam sem volt, hogyan maradhatnánk életben mi ketten Ruth nélkül. A nagyobb családról szőtt álmok elillantak, de ez volt a legkisebb gondunk. Ruth első kórházi kezelése idején összetörtem, és nehezemre esett imádkozni. Úgy tűnt, mintha az imáim nem érnék el a mennyet.

Azon az estén, amikor Ruth hazajött az első műtét után, lefekvés előtt imádkozni készültünk, ahogy általában tettük. Amilyen gyáva voltam, Ruthot kértem meg, hogy imádkozzon. Soha nem fogom elfelejteni imája első szavait. Így kezdte: „Mennyei Atyánk, köszönjük Neked a papsági hatalmat, mely lehetővé teszi, hogy bármi történjék is, örökre együtt lehessünk.”

Szavai által az a korlát, amelyet Isten és magam közt érzékeltem, leomlott. Amikor Ruth imája felszállt a mennybe, az örökkévaló családok tana a fejemből a szívembe került. A jövőt illető aggodalmaink csökkentek, mivel templomi szövetségeket kötöttünk és az Úr házában egymáshoz pecsételtek minket. Az Istentől érkező hatalom békességet hozott a szívünkbe. Harminchat évvel később Nelson elnök olyan szavakat fogalmazott meg, amelyek megérintenek. Azt tanította: „Amikor ugyanolyan erővel nyújtjátok kezeteket felfelé az Úr hatalmáért az életetekben, mint ahogyan a fuldokló nyújtózik és kapkod levegő után, akkor tiétek lesz a Jézus Krisztustól származó hatalom.” Ruth így imádkozott. És ez a hatalom eljött.

Hasonlóképpen Isten segíteni fog nektek megérteni a templomi felruházás hatalmát és békességét.

A hatalommal való felruházás segíteni fog nektek meggyógyulni, ha bármilyen módon megsértettek, összetörtek vagy összezúztak benneteket. Szólíthatjátok a menny hatalmait, hogy személyes kinyilatkoztatást kapjatok és megértsétek Krisztus tanát. Isten hatalma segíteni fog nektek megvédeni, megóvni és megerősíteni másokat. Nelson elnökkel együtt tanúsítom, hogy Jézus Krisztus „képes biztosítani azt a hatalmat, amelyre az életünkben szükségünk van”, és hogy „amikor elhozzuk az Ő hatalmát az életünkbe, akkor mind [a Szabadító], mind mi magunk örvendezünk”.

Igen, nővérek, valami rendkívülit tesztek, és valami rendkívülit tapasztalhattok meg. Köszönöm a hiteteket, az erőtöket, a vezetésre való képességeteket, a bölcsességeteket, a hajlandóságotokat és a képességeteket, hogy szövetségeket kössetek Istennel és megtartsátok azokat. Áldásokat hoztok magatokra, a családotokra, az egyházra, a közösségeitekre és a világra. Isten hatalma jelen van az életetekben, hogy segítsen nektek jónak lenni és jót tenni. Az Úr számít rátok. Az Ő egyháza számít rátok. Isten áldjon meg benneteket a folyamatos tanítványságotokban.

Isten él. Jézus a Krisztus, az én Szabadítóm és a tiétek is. Ő a ti kedves, bölcs, mennyei barátotok. Visszaállította egyházát a földön. Ezeket biztosan tudom. Jézus Krisztus nevében, ámen.