Jelenések 6–7

Válaszolj az alábbi kérdésekre a tanulmányozási naplódban:

• Mi aggaszt téged azzal kapcsolatban, hogy az utolsó napokban élsz? Miért?

• Mi az, ami izgalommal tölt el amiatt, hogy az utolsó napokban élsz? Miért?

Idézd fel, hogy a Jelenések 5 -ben János látott egy hétpecsétes könyvet, amelynek felnyitására csak Jézus Krisztus volt méltó. Mindegyik pecsét a föld halandó történelmének egy-egy 1000 éves időszakát jelképezte (lásd Tan és szövetségek 77:7). A Jelenések 6:12 -től kezdve János látta a hatodik pecsét felnyitását. A hatodik pecsét a Jézus Krisztus második eljöveteléhez vezető ezer évet jelképezi, és valószínűleg magában foglalja azt az időszakot is, amelyben most élünk.

A János által az első hat pecsétre vonatkozóan leírt jelképekkel (lásd Jelenések 6:1–11) kapcsolatos tudnivalókért és értelmezésért lásd Revelation 6. The First Six Seals. New Testament Student Manual (2014), 542–543.

Olvasd el a Jelenések 6:12–16 -ot, és figyeld meg, milyen eseményeket látott János a hatodik pecsét felnyitása során.

• Mi az, ami megragadta a figyelmedet ezekből a versekből?

• Mit tudsz meg a 15–16. versekből sokak lelki állapotáról, akik a hatodik pecsét felnyitása idején élnek?

Olvasd el a Jelenések 6:17 -et, és ha gondolod, jelöld meg a kérdést ebben a versben.

• Hogyan fogalmaznád meg saját szavaiddal János kérdését?

• Szerinted mi a válasz János kérdésére?

Gondold át, hogy az utolsó napokra megjövendölt pusztítás és gonoszság ellenére mi mindent tett és tesz az Úr, hogy gondoskodjon szentjeiről a földre való visszatérésének az előkészítéseként.

• Mit tett és mit tesz most a Szabadító azért, hogy felkészítse és megvédje a szentjeit?

Miközben folytatod a tanulmányozásodat, keress olyan tanításokat, amelyek segíthetnek megválaszolnod a Jelenések 6:17 -ben található kérdést. Gondold át, hogyan segíthet neked békességet és örömet érezni, ha Jézus Krisztusra támaszkodsz, miközben igyekszel elviselni az utolsó napok lelki és fizikai kihívásait.

A Jelenések 7 -ben János négy angyalt látott, akiket Isten küldött, és akiknek hatalmában áll megmenteni és elpusztítani az életet a földön (lásd Jelenések 7:1 ; Tan és szövetségek 77:8). János előre látta ezeket az angyalokat arra készülni, hogy a Szabadító második eljövetelére készülve pusztulást árasszanak a földre. Azt is látta, hogy védelem adatik Izráel törzseinek a tagjai számára (lásd Jelenések 7:1–8 ; 9:3–4). Ezután látomást látott a celesztiális királyságról.

Olvasd el a Jelenések 7:9–12 -t, és figyeld meg, hogyan jellemezte János a celesztiális királyságban lévő embereket.

• Hány embert látott János, és miért jelentőségteljes ez?

• Mi ragadja meg a figyelmedet ezen emberek szavaiban és tetteiben?

Ezután olvasd el a Jelenések 7:13–14 -et, és figyeld meg, milyen jövőbeli áldások várnak a hithűekre, és mi tette lehetővé az emberek számára, hogy Isten színe elé léphessenek.

• Hogyan segítenek ezek a versek megválaszolni a Jelenések 6:17 -ben feltett kérdést?

• Mit gondolsz, mit jelent az, hogy a ruháikat megfehérítették a Bárány vérében?

Az egyik tantétel, amelyet ezekből a versekből megfogalmazhatunk, hogy ha hithűen kitartunk a megpróbáltatásokban és Jézus Krisztus engesztelése által megtisztulunk, akkor celesztiális dicsőséget fogunk élvezni Istennel.

Annak érdekében, hogy jobban megértsd, mit jelent megfehéríteni a ruhánkat a Bárány vérében, és hogyan nyerheted el ezt az áldást, tanulmányozd a következő szentírás-hivatkozásokat (néhányat vagy akár az összeset):

Ésaiás 1:18

Alma 7:14

Mormon 9:6

Moróni 10:32–33

Tan és szövetségek 58:42–43

• Mit tudtál meg a Szabadítóról és az Ő engesztelésének a hatalmáról?

• Milyen módokon kezdhetnél el most hozzáférni Jézus Krisztus megtisztító hatalmához?

Olvasd el a Jelenések 7:15–17 -et, és keresd meg, milyen további áldásokat látott János, amelyeket az igazlelkűek tapasztalnak majd meg a celesztiális királyságban.

• Ezen áldások közül melyik hangzik a legjelentőségteljesebbnek számodra? Miért?

• E jövőbeli áldások megértése milyen hatással lehet a mostani viselkedésedre?

A Jelenések 7:1 hivatkozik négy angyalra, a föld négy szegletére és a föld négy szelére. A szentírásokban a négyes szám gyakran földrajzi teljességre utal, amilyen az iránytű négy égtája. Ezek az angyalok azt a küldetést kapták, hogy „minden nemzetre, nemzetségre, nyelvre és népre” rábízzák az örök evangéliumot ( Tan és szövetségek 77:8).

A Tan és szövetségek 77:11 -ben az Úr elmagyarázta Joseph Smithnek, hogy a Jelenések 7:4–8 -ben említett száznegyvennégyezres szám azon képviselők száma Izráel tizenkét törzséből, akiket el fognak rendelni, hogy segítsenek másoknak rátalálni a felmagasztosulásra. Bár egyesek azt hiszik, ez a szám nem azoknak az embereknek az összlétszáma, akik felmagasztaltatnak.

„Istenünk szolgái[nak] az ő homlokukon” való megpecsételését ( Jelenések 7:3) illetően Joseph Smith próféta azt tanította, hogy „áldások megpecsételését jelzi a fejükön, méghozzá az örök szövetségét” (History, 1838–1856 [Manuscript History of the Church], volume E-1, 1690, josephsmithpapers.org).

Lynn A. Mickelsen elder a Hetvenektől ezt tanította:

„A mi felelősségünk a bűnbánat munkájának elvégzése. Ahhoz, hogy elkezdődhessen a megtisztulás, el kell hagynunk bűneinket. Az Úr azt ígéri, hogy vérével fogja megtisztítani ruháinkat [lásd Jelenések 7:14 ]. Életét adta, és minden bűnünkért szenvedett. Ő meg tud váltani minket a személyes bukásunktól. A Szabadító engesztelése révén, azáltal, hogy önmagát adta váltságdíjul a bűneinkért, felhatalmazást ad a Szentléleknek, hogy megtisztítson minket a tűzzel való keresztséggel.”

(Vö. Lynn A. Mickelsen: Kiengesztelés, bűnbánat és szennyes ruha. Liahóna, 2003. nov. 12)

Az 1 Nefi 14:12–17 -ben Nefi látta az utolsó napok gonoszságát és pusztulását, valamint a szenteket, akik „igazlelkűséggel és Isten hatalmával voltak felfegyverezve, nagy dicsőségben” ( 14. vers). Arról szólva, hogy miként vértezhetjük fel magunkat ugyanezekkel az áldásokkal, Henry B. Eyring elnök az Első Elnökségből kifejtette:

„Hogyan fegyverkezünk fel igazlelkűséggel és hatalommal? Úgy, hogy megszenteljük a sabbat napját, és tiszteljük a papságot. Szent szövetségeket kötünk és megtartjuk azokat, dolgozunk a családtörténetünkön és eljárunk a templomba. Folyamatosan bűnbánatra törekszünk, és arra kérjük az Urat, hogy »Krisztus engesztelő vérével [élhessünk], hogy bocsánatot nyerhessünk a bűneinkre« ( Móziás 4:2). Imádkozunk, szolgálunk, tanúságot teszünk, és hitet gyakorolunk Jézus Krisztusban.”

(Henry B. Eyring: Igazlelkűséggel felvértezve. Liahóna, 2017. márc. 4.)