Ne félj – az Úr veled van

A félelem nem újkeletű. A félelem az ősi időktől fogva korlátozza Isten gyermekeinek a látásmódját. A Királyok második könyvében Szíria királya sereget küldött Elizeus próféta elfogására és megölésére.

„Felkelvén pedig jókor reggel [Elizeus] szolgája, kiméne, és ímé seregek vették körül a várost, és lovak és szekerek. És monda [Elizeusnak] az ő szolgája: Jaj, jaj, édes uram! mit cselekedjünk?” (2 Királyok 6:15).

A félelem szólt belőle.

„Felele ő: Ne félj. Mert többen vannak, a kik velünk vannak, mint a kik ő velök.

És imádkozott Elizeus és monda: Óh Uram! nyisd meg kérlek az ő szemeit, hadd lásson. És megnyitá az Úr a szolga szemeit és láta, és ímé a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel Elizeus körül” (2 Királyok 6:16–17).

Talán érkezni fognak tűzszekerek a félelmeink eloszlatására és a démonaink legyőzésére, talán nem, a tanulság azonban világos: az Úr velünk van, törődik velünk és megáld minket úgy, ahogyan csakis Ő képes.

Ha tevékenyen bízunk az Úrban és az Ő útjaiban, ha részt veszünk az Ő munkájában, akkor nem fogunk tartani a világ irányzataitól, és azok nem fognak nyugtalanítani minket. Az Úr őrködik felettünk, gondot visel ránk és mellettünk áll.